"... Jutalmam, hogy tehetem"

Portré

Dr. Korondi Klára főorvos a mai napig gyógyítja a betegeket a Szerencsi Rendelőintézet szemészetén. Hivatása mellett széleskörű közéleti, karitatív és egyházi tevékenységéről is ismert: az önkormányzat képviselő-testületének tagja, a Szerencsi Rászorultakért Alapítvány, valamint a Szerencsi Református Nőszövetség elnöke. Kötelességének érzi, hogy segítsen az elesetteken, a rászorulókon. Azt vallja: „…aki mást felüdít, abban ő maga is felüdül”. Korondi Klárával beszélgettem.

Korondi Klára Szakmáron, egy Kalocsa melletti kis faluban született, ott nőtt fel, majd a kalocsai gimnáziumban érettségizett. – A szüleim egyszerű emberek voltak, de a legnagyobb dolgot tanultam meg tőlük: a munka szeretetét, és a másik ember megbecsülését. Boldog és tartalmas gyermekkorom volt. Az orvosi pálya iránti érdeklődés is akkoriban kezdett kialakulni bennem. Az első motivációt ehhez a Befejezetlen elbeszélés című Bondarcsuk film adta. Bár nem a legsikeresebb alkotásai között tartják számon, engem mégis megfogott a főszereplő orvosnő küzdelmes élete, hivatás-szeretete.

Annyira belém ivódott, hogy a gimnáziumban már célirányosan az orvosi pályára készültem – kezdi Klárika.

Érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, de elsőre helyhiány miatt nem vették fel. – Egy évig a kalocsai kórházban segédnővérként dolgoztam. Mondhatjuk, hogy az egészségügy minden lépcsőfokát végigjártam. Korán reggel kezdtem a munkát és nem volt megállás. A nővérek is sokszor rám hagyták egy-egy beteg teljes gondozását, mert tudták, hogy újra fogok jelentkezni az orvosira. Így is történt, és ekkor már sikeresen.

A kemény tanulás mellett sok szép közösségi emlékem is fűződik az egyetemhez. Két tantárgy volt, melyek leginkább megragadtak: a szülészet és a szemészet. Végül rájöttem, hogy a szülészet nem a nőknek való, ezért a szemészetet választottam. Az Úristen vezetését éreztem ebben is és abban is, hogy Debrecenben találkoztam a férjemmel dr. Jeney Andrással. Ő egyetemi oktató volt Miskolcon, így odaköltöztünk. A Megyei Kórházszemészeti osztályára kerültem, ahol 1973-tól 1987-ig dolgoztam.

Ott tanultam meg a szakma csínjátbínját – folytatja a főorvosnő. Időközben két gyermeke született és megszerezte a szakvizsgát is. – A szemműtéteket különösen kedveltem, emellett a gyermekszemészet vonzott erősen, és sikerült a kancsalság szakterületét alaposan elsajátítanom.

Később volt évfolyamtársam, Dr. Budaházy Emil főorvos úr hívott a Szerencsi Rendelőintézetbe. Így kerültem a városunkba.

1987-től öt éven keresztül az intézeti kisbusszal jártam ki, végül 1992-ben döntöttünk úgy a családommal, hogy ide költözünk – mondja Klárika. 2002 óta tölti be a képviselői tisztséget Szerencs Város Önkormányzatában. – 1998-ban keresett meg Koncz Ferenc, hogy dolgozzak vele együtt a városért, az itt élő emberekért.

A gyerekeim ekkor repültek ki szinte egyszerre a főiskolára, így a családi kötöttségemből is felszabadult némi idő. Azonkívül mindig is szívemen viseltem a köz ügyeit, természetes volt hát, hogy eleget tettem a felkérésnek. Azóta is kitartok Koncz Ferenc és az általa képviselt – a szűkebb és tágabb környezete jobbítására szolgáló – ügyek mellett. Értékeit, gondolkodásmódját hasonlónak érzem a magaméhoz. 2002-től két ciklusban egyéni jelöltként nyertem képviselői mandátumot. Körzetemben tudtam az ottani problémák mindegyikét, minden ott lakót ismertem, és minden házba bejáratos voltam. Sokakat be is tudtam vonni a munkámba. Ma is számon tartom őket. Bár már nincsenek egyéni körzetek, de 2012-től a mai napig újra megválasztott képviselőként tevékenykedek – folytatja.

Korondi Klára ma már csak Szerencsen rendel, de korábban Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen is fogadta a betegeket.

A fennmaradó idejében önkéntes karitatív tevékenységeket végez, amiért 2013-ban miniszteri elismerésben részesült. – A Szerencsi Rászorultakért Alapítvány elnökeként nagy örömöt találok az emberek segítésében. Egyik célunk a betegek és a rászorulók felkutatása. Most húsvét előtt élelmiszer csomagokat osztottunk szét a férjemmel. Az alapítvány szervezésében bonyolítjuk le a Tortasütő Versenyt évről évre. A süteményeket a szerencsi, valamint a környékbeli idősek otthona lakóinak adományozzuk. A Szerencsi Idősek Otthona Ellátottjaiért Alapítvány kuratóriumának is a tagja vagyok, ahová képviselői alapomból szoktam felajánlani, hiszen ott is sok a rászoruló.

Az Szerencsi Idősek Otthonában heti rendszerességgel tartok bibliaórákat, oda már 25 éve járok – mondja Klárika.

A vallás gyermekkora óta meghatározó szerepet tölt be az életében. – A mélyebb hitbeli megérés férjem oldalán történt, aki egy hatgyermekes lelkészcsalád tagja volt. Így igazából az ő körükben ismertem meg az Urat. A szívemben van a hit, és arra törekszem, hogy az folyamatosan erősödjön, növekedjen. Ebben is sokat köszönhetek a férjemnek, az apósomnak, a jelenlegi gyülekezetemnek, valamint a Miskolc-Tetemvári gyülekezetnek. Fontos, hogy figyeljünk azokra a hangokra és indíttatásokra, amit az Úrtól kapunk.

A Szerencsi Református Nőszövetségben sok szolgálatra nyílik lehetőség. Minden évben csendesnapot szervezünk Bózsván. Elnökként feladatomnak tartom az özvegy és rászoruló emberek segítését, felkarolását. Büszke vagyok arra, hogy 2014-ben megkaptam az országos Református Nőszövetség által alapított Zsindelyné Tüdős Klára díjat. Ezt minden egyházkerületi nőszövetségből egy fő kapja, aki hosszú évek óta, kiemelkedő, példamutatóan áldozatos, hűséges munkát végez – tette hozzá Klárika. Mint a Keresztény Orvosok és Egészségügyi Dolgozók Magyarországi Társaságának vezetőségi tagja, 2002-ben Szerencsen megszervezte az Országos Konferenciát.

A regionális találkozókat pedig minden évben megtartják városunkban. – Fontos a hitbeli megerősödés. Szükséges az, hogy a beteget embernek tekintsük. Az orvoslás nem csupán testi, hanem lelki gyógyításból is áll – mondja. Korondi Klára egyik legkedvesebb időtöltése a versek olvasása és tolmácsolása. Nagyobb városi rendezvényeken többször felkérték már szavalatokra. – A férjem három könyvbemutatóján is én voltam az egyik versmondó, de a templomban is szoktam versekkel szolgálni.

Az éneklés is felüdít, a Hegyalja Pedagógus Kórusban már 25 éve énekelek, a Református Gyülekezeti Kórusban pedig 17 éve vagyok tag – mesélte. Klárika legszívesebben, persze, a családjával szeret együtt lenni. – Bearanyozta az életemet a négy unokám születése. Úgy gondolom, hogy az emberi kapcsolatok közül a legfontosabb a család.

M. B.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.