Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál.
Dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő, családokért felelős államtitkár elmondta, hogy Trianon tragédiája ellenére az elmúlt több mint száz év bebizonyította, hogy a magyar nemzet képes az összefogásra a legnagyobb nehézségek közepette is. Konkrét példaként a parajdi sóbánya bezárása miatti tragikus helyzetet hozta fel, ahol több száz erdélyi magyar család megélhetése került veszélybe. A képviselő azonnali cselekvésre buzdított: felhívta a figyelmet az ökumenikus segélyszervezet adományvonalára és arra kérte a jelenlévőket, hogy a közelgő csíksomlyói búcsú idején imáikkal és akár személyes látogatással is támogassák a parajdiakat.
Dr. Brugoviczky Zsolt képviselő személyes történeten keresztül világított rá Trianon máig ható, fájdalmas következményeire és a nemzeti egység fontosságára. A Nagyváradon született képviselő felidézte, milyen volt a Ceaușescu-rezsim elnyomásában felnőni, ahol a családjának harcolnia kellett a magyar névválasztásért, és ahol az édesapjának a szeretteitől elszakítva, egy román többségű településen kellett dolgoznia. A képviselő elmesélte azt a hatalmas áldozatot, amelyet szülei hoztak, amikor 1989-ben minden vagyonukat hátrahagyva, gyakorlatilag a nulláról kezdték újra az életüket Magyarországon, hogy gyermekeik szabadon nőhessenek fel. Végül kiemelte, hogy ez a szabadság teszi igazán fontossá a közös megemlékezést.
Szomolai Tibor író drámai erővel idézte meg a trianoni döntés korszakát, amikor Felvidéki SAGA című könyvéből olvasott fel egy részletet. Azokat a napokat keltette életre, amikor a helyi magyar lakosság értetlenül és megdöbbenve szembesült azzal, hogy az ezeréves Magyarország széthullik, és szülőföldjüket, a Felvidéket idegen katonák szállják meg. Szomolai Tibor rávilágított arra a fájdalmas igazságtalanságra, hogy miközben a helyiek egy népszavazásban reménykedtek, a betolakodók tudatosan tagadták meg tőlük az önrendelkezés jogát, mert tisztában voltak a magyarok összetartó erejével.
A beszédeket követően a Bolyai János Katolikus Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, amely tovább emelte a megemlékezés fényét. A szavalatokkal és énekekkel átszőtt előadás után a hivatal előtti megemlékezés koszorúzással zárult.
A trianoni békediktátum évfordulóján immár hagyomány, hogy világszerte meggyúlnak a magyarok összetartozását kifejező tüzek. Szerencsen évek óta az Aranka-tető ad helyszínt ennek a kezdeményezésnek. A helyszínen Ekker Róbert szobrász elmondta, hogy településünkön aligha akad méltóbb hely a tűzgyújtásra, mint az Aranka-tető, ahol egykor őseink is megálltak. Elmondása szerint az a vágya, hogy a jövőben itt egy életnagyságú Árpád vezér emlékmű épüljön, amely révén az Aranka-tető igazi zarándokhellyé válhatna.
- Galéria:
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
Az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Ehhez az eseményhez kapcsolódva tartottak Szerencsen megemlékezést a hivatal előtti országzászlónál. Ezután az Aranka-tetőn gyújtottak tüzet.
