Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. A portré-interjú rovatban az idén januártól a centenárium jegyében olyan embereket ismertetünk meg az olvasóval, akik fontos szerepet töltöttek be az üzemben, és szakmai tudásuk hozzájárult ahhoz, hogy a gyártás hosszú évtizedeken keresztül fennmaradhasson településünkön. A mostani újságban Kopp Lászlónét, a gyár egykori minőségellenőr laboratórium vezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen volt ott dolgozni, hogyan emlékszik vissza az ott töltött időszakra. Margó nénit sokan ismerhetik, hiszen köztiszteletben álló személyiség, aki meghatódottsággal és szerényen válaszolt szerkesztőségünk által feltett kérdésekre.

Egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. Ilauszky Endre mindenki „Bandi bácsija” közel negyven éven át dolgozott a gyárban. Végigjárta a ranglétrát, fizikai munkásként kezdte, majd a szakma csúcsára jutott és a gyártmányfejlesztési osztály vezetője lett. Mindene volt a csokoládé.

A szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában. A korabeli beszámolók alapján meghökkentek a szerencsiek, amikor a városban két évvel korábban megtelepedett Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy nap kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy-egy tábla csokoládéval. A gyárban a legmodernebb Németországból ideszállított gépek voltak. 1927-ben jelent meg a boltokban máig legismertebb termékük, a Boci csoki, az 1928-ban védjegyeztetett „cicás” kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral. A céget végül 1991-ben vásárolta meg a Nestlé.

Ki gondolná, hogy egy szerencsi származású művészt a világ legjobb esküvőfotósának választanak meg a szakma legkeményebb, a Fearless Photographers igen rangos nemzetközi versenyen. A történet mégis igaz, sőt mesébe illő, és mára Koncsol Tünde (borítóképen) nevét a világon minden szakmabeli ismeri. Sőt olyannyira kiemelkedő sikereket ért el, hogy különböző nemzetközi versenyeken zsűrizik, emellett szakmai konferenciákon előadó és egyre több workshopot tart. Döntéseivel akár több millió ember, influencerek (óriási követőbázissal rendelkező személyek az internet különböző platformjain) szakmai tevékenységét is befolyásolhatja.

Nácsa Bálint, tűzoltó alezredest (fotónkon) a Szerencsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnokát sokaknak már nem kell bemutatni. Köztiszteletben álló személy, aki tűzoltó karrierje során végig járta a ranglétrát.1986- ban beosztott tűzoltóként kezdte hivatásos szolgálatát Szerencsen, majd 2012-ben a helyi egység parancsnoka lett. Szakmai tapasztalatait megalapozza, hogy több mint 35 éven keresztül a tűzoltási és műszaki mentési szakterületen töltött be szolgálati beosztásokat. A tűzoltóparancsnokot magáról szerettük volna faggatni, azonban folyton a bajtársiasság és a munka felé terelődött a beszélgetés. Megtudtuk: a tűzoltókra jellemző – a szerencsiekre különösen igaz –, hogy rendkívül összetartók. Mondhatni egy nagy családként élnek. Hősiesek, kitartók és keményen dolgoznak. A Bátorságért Érdemjellel és tűzoltósági tanácsos címmel is kitüntetett Nácsa Bálinttal beszélgettem.

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdetett a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői állás betöltésére. A pályázat elbírálására létrehozott szakértői bizottság véleményét figyelembe véve, a jelölteket személyesen meghallgatva, a képviselők a június 24-ei zárt ülésen Mezei Marianna közművelődési szakembert bízták meg az intézmény vezetésével. Az alábbiakban róla olvashatnak.

Kun Dávid szerencsi származású földtudományi mérnök. Felnőtt koráig a város lakója, a mai napig is gyakran jár haza, elkötelezett a térség irányába. Nemrég költözött vissza az Amerikai Egyesült Államok fővárosából, Washington D.C.-ből, ahol többek között környékünkről elsőként, külgazdasági attasé beosztásban szolgálta Magyarországot a washingtoni magyar nagykövetségen. Életéről és amerikai tapasztalatairól kérdeztük.

Katona Krisztina (fotónkon) igazi sportember. 1990-ben született Miskolcon. Szerencsen nőtt fel, öt testvére van. Szerencsen a Bolyai János Katolikus Általános Iskolába járt, középiskolai tanulmányait pedig Tiszaújvárosban és Debrecenben folytatta.

Ács Kincsőt (fotónkon) már sokan ismerhetik, nevét már többször olvashatták a Szerencsi Hírek korábban megjelent hasábjaiban, hiszen a városi és iskolai rendezvények, megemlékezések rendszeres szereplője.

Dr. Gál András 1955-ben született Abaújszántón. Pedagógiai pályája hamar elkezdett felfelé ívelni, több mint 23 évig volt a ma már Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum igazgatója. Vezetése alatt a gimnázium megújult és az ország TOP 50 oktatási intézményébe repítette. 2003-ban Phd. tudományos fokozatot szerzett. Harminchárom éve önkormányzati képviselő, jelenleg társadalmi megbízatású alpolgármesterként segíti a város ügyeit.