Tavaly decemberben új fejezet kezdődött a Szerencsi Szántó J. Endre Rendelőintézet (SZER, korábban ESZEI) életében: Dr. Bobkó Géza halálát követően dr. Pap Tibor vette át az intézmény irányítását. Nemcsak orvos, hanem tapasztalt egészségügyi menedzser is, aki a gyermekgyógyászattól az infektológián át a kórházigazgatásig számos területen bizonyított már. De mit jelent a „családias légkör” egy szakrendelőben? Milyen tervei vannak a szerencsi egészségüggyel? Hogyan orvosolja a telefonos elérhetőség nehézségeit, és miért tartja kulcsfontosságúnak a parkolók, szakrendelők felújítását? A főigazgatóval a jövőképről, a fejlesztésekről és az orvosi hivatás emberi oldaláról beszélgettünk.

Kazsik Sándor tűzoltó százados tavaly december 1-jétől tölti be a Szerencsi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság megbízott parancsnoki beosztását, miután elődje, Nácsa Bálint nyugdíjba vonult. Célunk, hogy a szerencsiek jobban megismerjék az új vezetőt, aki hosszú évek tapasztalatával és elhivatottsággal állt a város és a régió szolgálatába. Kazsik Sándor nemcsak szakmai múltjáról, hanem gyermekkori élményeiről, pályaválasztásáról és vezetői elképzeléseiről is mesél. Az alábbi beszélgetésben bepillantást nyerhetünk életútjába és abba, milyen tervei vannak a tűzoltóság jövőjét illetően.

Dr. Tarr Tündét sokaknak már nem kell bemutatni, hiszen több mint 40 éve szolgálja a pácienseket bőrgyógyászként, ebből 35 évet a Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézetben (ESZEI). Ezen alkalomból az elmúlt időszakban kollégái és barátai köszöntötték, amit a Szerencsi Hírek egy rövid interjúval tett még emlékezetesebbé.

Keresztesi Jánost sokan ismerik, hiszen már évtizedek óta vezeti a Szerencsi Rendőrkapitányságot. A Szerencsi Hírek interjúsorozatában igyekszünk olyan embereket is megszólaltatni, akiknek a munkája fontos a város életében. Keresztesi János pályafutása követendő példa, hiszen járőrként kezdett, majd kitartó munkával, tanulással és elhivatottsággal hamar vezetői pozícióba lépett. Az elmúlt időszakban léptették elő ezredessé.

Ahogy olvasóink már megszokhatták folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk. A mostani lapszámunkban a Bárdosi Gyulánéval (fotónkon) készített riportot olvashatják, aki a gyárban közel 35 évig dolgozott, hosszú ideig vezette a mártó-osztály műszakját.

Folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Sikereik fellendítették a térség gazdasági és szellemi életét, hozzájárultak a régió ipari kultúrájának meghonosodásához. A következőkben Lukács Endréről írunk, aki 38 évig volt műszerész a gyárban. Endre bácsi végtelen szerénységgel válaszolt kérdéseinkre.

Ahogy olvasóink már megszokhatták folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Takács Zoltán az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet töltött be a szerencsi csokoládégyár irányításában. 

Folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. A mostani cikkben Drótár Ilonát kérdeztük, aki több évtizeden keresztül volt a szakszervezet vezetője.

Folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Ezen alkalomból most Szőnyi Andrást kérdeztük, aki tíz évig volt a Nestlé szerencsi/diósgyőri gyárigazgatója.

Ahogy olvasóink már megszokhatták folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Most Csáky István, a gyár egykori raktár és szállítmányozási vezetőjét kérdeztük, aki közel 40 évig dolgozott ott.