Folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Ezen alkalomból most Szőnyi Andrást kérdeztük, aki tíz évig volt a Nestlé szerencsi/diósgyőri gyárigazgatója.

Ahogy olvasóink már megszokhatták folytatódik a száz éves szerencsi csokoládégyártáshoz kapcsolódó interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Most Csáky István, a gyár egykori raktár és szállítmányozási vezetőjét kérdeztük, aki közel 40 évig dolgozott ott.

Tovább folytatódik a 100 éves szerencsi csokoládégyár interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Sikereik fellendítették a térség gazdasági és szellemi életét, hozzájárultak a régió ipari kultúrájának meghonosodásához. A mostani alkalommal Ploth Márta, a gyár egykori bérszámfejtőjét kérdeztük, miként emlékszik vissza az ott eltöltött évekre.

Tovább folytatódik a 100 éves szerencsi csokoládégyár interjúsorozatunk, hiszen a város újkori történelme szorosan összekapcsolódik a gyárainak történetével. Sikereik fellendítették a térség gazdasági és szellemi életét, hozzájárultak a régió ipari kultúrájának meghonosodásához. A portré-interjú rovatban idén januártól a centenárium jegyében olyan embereket ismertetünk meg az olvasóval, akik fontos szerepet töltöttek be az üzemben, és szakmai tudásuk hozzájárult a gyár sikeréhez. A mostani lapszámban Máté Tibor, a gyár egykori termékcsomagolásáért felelős műszakvezetőjét kérdeztük.

Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. A portré-interjú rovatban az idén januártól a centenárium jegyében olyan embereket ismertetünk meg az olvasóval, akik fontos szerepet töltöttek be az üzemben, és szakmai tudásuk hozzájárult ahhoz, hogy a gyártás hosszú évtizedeken keresztül fennmaradhasson településünkön.

Egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. Ilauszky Endre mindenki „Bandi bácsija” közel negyven éven át dolgozott a gyárban. Végigjárta a ranglétrát, fizikai munkásként kezdte, majd a szakma csúcsára jutott és a gyártmányfejlesztési osztály vezetője lett. Mindene volt a csokoládé.

A szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában. A korabeli beszámolók alapján meghökkentek a szerencsiek, amikor a városban két évvel korábban megtelepedett Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy nap kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy-egy tábla csokoládéval.

Ki gondolná, hogy egy szerencsi származású művészt a világ legjobb esküvőfotósának választanak meg a szakma legkeményebb, a Fearless Photographers igen rangos nemzetközi versenyen. A történet mégis igaz, sőt mesébe illő, és mára Koncsol Tünde (borítóképen) nevét a világon minden szakmabeli ismeri.

Nácsa Bálint, tűzoltó alezredest (fotónkon) a Szerencsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnokát sokaknak már nem kell bemutatni. Köztiszteletben álló személy, aki tűzoltó karrierje során végig járta a ranglétrát.

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdetett a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői állás betöltésére. A pályázat elbírálására létrehozott szakértői bizottság véleményét figyelembe véve, a jelölteket személyesen meghallgatva, a képviselők a június 24-ei zárt ülésen Mezei Marianna közművelődési szakembert bízták meg az intézmény vezetésével. Az alábbiakban róla olvashatnak.